Tudom, picit másképpen szól a címnek választott szólás, de nem elírás. Mindjárt meg is magyarázom. Július elején újabb kis miniatűrökkel gazdagodott a Kolodko szobrok kis csapata. Ezúttal Kőbányán, a Dreher Sörgyáraknál állított fel két szobrot a művész. Az egyik a gyár előtti területen látható, egy söröskocsit és két dreheres lovat ábrázol. Ottjártunkkor is folyamatos volt a kamionforgalom a teherportán. Manapság már hatalmas 24 tonnás kamionokkal szállítják a sört. A poszt indexképének választott fotón éppen egy kamion fordul be a szobor mögött a gyárterületre.
Azt hiszem így már érthető a kissé átfogalmazott mondás. A kis szoborkompozíciónak egy látványos mészkőhíd biztosít alapot.
Sajnos a fotózáshoz közel sem voltak jók a fényviszonyok. Összefüggő fátyolfelhőzeten keresztül átszűrődő ellenfényben kellett exponálnom.
A Kőbányai Serfőző Társaság 1854-ben lett alapítva és a sörfőzde felvirágzása id. Dreher Antal nevéhez kötődik. Neki állít emléket a második Kolodko szobor. Ez viszont a gyárudvaron lett felállítva. Természetesen érdeklődtünk a Főportán, hogy hogyan tudnánk megnézni és lefotózni a szobrot. Sajnos a járványhelyzet miatt teljes zárlat van érvényben, nem látogatható. A zárlatfeloldás után is csak szervezett gyárlátogatás keretén belül lehet majd megnézni a szobrot. Addig is megmutatom a gyár által közzétett fotót.
![]() |
Fotó: Dreher Sörgyárak |
Az egész alakos szobor id. Dreher Antalt ábrázolja, amint egy korabeli söröshordó dugóján áll. Kezében sétapálcát tart, háttérben pedig a főzőház.
Útban a sörgyárhoz, a villamos áthaladt a józsefvárosi Teleki téren. Ott is láttunk egy pár érdekes szobrot, így visszafelé leszálltunk, hogy közelebbről is megnézhessük őket.
Az egyik szobor természetesen a névadót ábrázolja. Gróf Teleki László egy pad szélén üldögél karba tett kézzel. Gondolom jó néhány szelfi készült már itt a szoborral.
A második szobor egy ószerest ábrázol. A múlt század első felében egy használt cikk piac működött a téren. Ennek állít emléket az áruját kínáló ószeres szobra. Úgy tűnt, hogy a jobb kezét kézfogásra nyújtja, de ezt most a járványhelyzet miatt mi nem fogadtuk el.
A harmadik - számunkra legjobban tetsző - szobor a Lámpagyújtó volt.
Az alkotás az első gázgyárra (vagy másképpen légszeszgyárra) utal. Ugyanis ebben a kerületen épült fel a főváros első gázgyára, 1855-ben.
Az első gázlámpák 1856. december 24-én gyulladtak fel Budapesten. Mindhárom szobor Mészáros Attila szobrászművész alkotása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése