Plasztikai beavatkozás

Ma délután a Bécsi út környékén volt dolgom. Itt már jó hosszú ideje tart a terület rekonstrukciója. Évekkel ezelőtt a régi Óbuda hangulatát megtartva, lakóparkok, kis üzlethelyiségek, hangulatos éttermek épültek és megújult a Kolosy téri piac is. Sok minden megváltozott, megszépült, de valljuk be van még itt munka bőven. Véleményem szerint még ma is a hatalmas ellentétek utcája. Egyelőre megfér még egymás mellett a takaros kis épület és a bontásra erősen megérett romhalmaz is. A foghíj telkek esetenként illegális szemétlerakóként funkcionálnak. Szóval sok mindent kell még itt rendbe hozni szépészeti beavatkozással. Bizonyára felvetődött bennetek a kérdés, hogy miért használom a posztban a plasztikai illetve szépészeti beavatkozásokat hasonlatként. Ha megnézitek a sorozat első fotóját az utca szökőkútjáról akkor azonnal megértitek, hogy ezt nem hagyhattam ki.

 

Sárkány kastély

Akik először járnak Óbudán, bizony meglepődhetnek amikor felérnek a Pércsi lépcsőn. Egy majd háromméteres öntöttvas, szárnyas sárkány állja útjukat.

A retró jegyében

A következő úti célom is a közelben található. Így a Nagyszombat utcai játszótértől a Végvár utcán haladtam tovább. A múlt század elején épült téglaházak fogtak közre. 

 

Hörömpő Cirkusz - Világszám!

Vannak dolgok, élmények, melyek olyan mélyen beleivódnak az emberbe, hogy azokra évtizedek múlva is élénken emlékezik. Ha csak annyit említek, hogy "Itt van, megjött Bagaméri, aki a fagylaltját maga méri" vagy "Lópici Gáspár az utca hírmondója" vagy "Hörömpő Cirkusz Világszám!", azt hiszem a korosztályomból mindenki egyszerre vágja rá - Keménykalap és Krumpliorr! Csukás István klasszikus gyermekregényét filmen is feldolgozták. Nem is tudnám megmondani hányszor láttam anno. Alfonzó, Szilágyi István, Kovács Krisztián, Práger Antal, Rajz János, Haumann Péter, Tímár Béla, Gyenge Árpád, Ráday Imre, Bánhidi László és még sorolhatnám. Micsoda nevek, felejthetetlen alakítások! Egyszer egy beszélgetés során szóba került a film és a feleségem említette, hogy egy hozzájuk közel eső játszótéren forgatták a filmet. Gondoltam egyet és elindultam megnézni a fogatás helyét, amely ma is játszótérként funkcionál. A Nagyszombat utcán indultam felfelé a Kecske-hegy irányába.

Emlékmás

Egyedül volt. Arcfelépítése alapján távolról érkezett, szó szerint. Valahonnan a Távol-Keletről. Azon a napon kivételesen szép idővel ajándékozott meg minket az ősz, szinte nyárias meleg volt. Ő mégis kalapban, kabátban, kesztyűben állt a kőkorlát előtt. Szinte teljesen mozdulatlanul és hosszú percekig. Csak a fejét mozgatta, hol jobbra, hol balra. Mintha olvasott volna egy gyönyörű képes útikönyvből. 

Budapest első ökoparkja

Pár hete a Lánchíd budai hídfője környékén jártam és a parkban nagy munkálatokra lettem figyelmes. Azt láttam, hogy átépítés folyik, de olyan furcsa volt. A sétaút tervezett vonala már látszott, de valamilyen zsaluszerű vázszerkezetre hasonlított amit láttam. Egyszóval nem olyan volt mint amit máshol látni a városban egy-egy ilyen felújítás alatt. Körbejártam az építési területet. Este volt. Az elkerített területen, egy kocsiban ülve felügyelte a terepet az éjjeli őr. Az ablakokon párafoltok látszottak, hidegek már az éjszakák. Egy táblára lettem figyelmes, melyet elolvasva megtudtam, hogy itt készül Budapest első ökoparkja. No, erre kíváncsi lettem és elhatároztam, hogy megnézem majd ha elkészült. A parkból a kilátás már önmagában gyönyörű. Balra a Lánchíd az őrködő oroszlánokkal. 

 

Paint Up!

Tegnap este került megrendezésre a Hősök terén a Visualpower Épületfestő Verseny. Tizenkét pályamű indult a megmérettetésen. Az animációk a Műcsarnok 1000 négyzetméteres homlokzatán keltek életre, a Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál kiemelt eseményeként. 

Kinn a téren

Szeptember elején írtam az Újpesti Élet-képek fotópályázatról, melyen akkor én is indultam. A hónap végén egy újabb levelet kaptam a szervezőktől, miszerint az egyik kiállított fotómat szeretnék felhasználni egy köztéri plakáthoz és ehhez kérték a hozzájárulásomat. Természetesen engedélyeztem, hiszen a pályázati feltételek között eleve feltétel volt, hogy a benevezett képeket a későbbiekben is felhasználhatja a kerület. Ezért ez a gesztus különösen jólesett. Az Újpesti zsinagóga kupolájáról készült fotómról volt szó.

 

Újpesti Élet-képek 2012

E posztot csak naplózási célból írom, mivel nem nagyon szoktam fotópályázatokon indulni. 2008-ban kezdtem fotózni és ha jól emlékszem az Újpesti Élet-képek fotópályázat volt a harmadik, amin elindultam. A feleségem vette észre a pályázati kiírást az Újpesti Napló kerületi újságban. Maximum tíz képből álló anyaggal lehetett indulni. Az iskola miatt nem tudtam elmenni célirányosan fotózni, ezért a meglévő fotóimból válogattam és végül nyolc fotót küldtem versenybe. Helyezést nem értem el, de három fotóm döntős lett és kiállításra került.

 

Időalagút

Ferihegy 1. - Az intim terület

Sajnos a terminál körüli parkosított részről sem tudok pozitív dolgot írni vagy bemutatni. Úgy látszik ez egy intim terület. A kertészek és karbantartók számára egyelőre biztosan.

 

Ferihegy 1. - A szellemterminál

Márciusban hallottam meg először a hírt, miszerint döntés született a terminál bezárásáról. Egyik este, a munkám végeztével leszálltam és készítettem pár emlékfotót a még üzemelő létesítményről. Aztán 2012. május 29-én a tervet tett követte. 21.30-kor felszállt az utolsó járat, az ajtók bezárultak és velük együtt e gyönyörű épület egy korszaka is lezárult. Lassan három hónap telt el azóta. Gondoltam egyet és ismét tettem egy fotósétát.

 

Víz előtte, víz utána

Az István tér egyik meghatározó eleme az Újpesti Polgármesteri Hivatal épülete. A felújítás során itt is rendezték a teret. Új köztéri padok, világítótestek lettek kihelyezve. Számos csobogó és egy látványos szökőkút is kiépítésre került. A nagy melegben mindig kis gyerkőcök hada élvezi a magasra lövellő vízsugarak hűsítő hatását.

 

Nézz fel!

Nézem az embereket. Legtöbbször maguk elé nézve vagy leszegett fejjel, esetleg a kirakatokat figyelve közlekednek a járdákon. Elvétve látok olyanokat, akik a magasba néznek, a nagy részük valószínűleg turista. Pedig érdemes feltekinteni az épületek homlokzatára is. E posztban erre szeretnék egy példát mutatni, folytatva az előző részben megkezdett újpesti sétát. Az elmúlt években a központ, a Szent István tér rengeteget változott. Átépítették, felújították - véleményem szerint nagyon szép lett. Már csak a piachoz tartozó nagy parkolóval kellene kezdeni valamit, hogy ne rontsa az összképet. De most nem ez a téma. Megújult a park, a köztéri padok, szökőkút épült és megújultak a környező házak is. A 3-as szám alatt álló házra már régen felfigyeltem. Igaz a homlokzat nagy része takarva van a fák lombjai által, de ha felnézünk egy igazi gyöngyszem tárul a szemünk elé.

A Pál utcai fiúk

...Hát csak jöttek a Pásztorok, egyre közelebb jöttek és nézték nagyon a golyókat. Mondom a Kolnaynak: "Te ezeknek tetszik a mi golyónk!" - és még Weisz volt a legokosabb, mert Ő mindjárt mondta: "Gyönnek, gyönnek, ebből a gyövésből nagy einstand lesz!" - De én azt gondoltam, hogy nem fognak minket bántani, hiszen mi soha nem csináltunk nekik semmit. És eleinte nem is bántottak, csak odaálltak és nézték a játékot. A Kolnay azt súgta a fülembe: "Te, Nemecsek, hagyjuk abba." Azt mondom neki: "Hogyne, majd éppen most, amikor te gurítottál és nem találtál! Most rajtam a sor. Ha megnyerem abbahagyjuk." Közben a Richter már gurított, de annak a keze már reszketett a félelemtől és fél szemmel a Pásztorokra nézett, hát persze, hogy nem talált. De a Pásztorok nem is mozdultak, csak álltak ott zsebre dugott kézzel...

Egy kis zöld

Csak egy pillanat. Amikor hónapokkal ezelőtt, először megláttam rögtön megtetszett. A színek, az éles kontraszt. Az élénk zöld és a fakó barna összhatása.

Oops! Hogy kerülök én ide?

Az Izabella utca ollóként fog közre egy piciny háromszög alakú teret az Alsó erdősor utcával. Egy névtelen kis tér, viszont van itt egy elég méretes kutyaszobor. Ezért sokan csak Kutyás térként emlegetik.

Egy remek anekdota

Gondolom az emberek nagy többsége csak akkor böngészi az önkormányzatok honlapjait, ha valamilyen hivatalos ügye vagy intézni valója akad. Pedig itt is megbújhatnak ám érdekességek a közlemények, jogszabályok sokasága között! Véletlenül akadtam rá a következő leírásra Erzsébetváros honlapján és annyira megtetszett, hogy gondoltam megosztom az olvasóimmal is, idézet formájában.

Bezár Ferihegy I.

Egy hónapja írtam le a gondolataimat a MALÉV szomorú leállásáról és összegyűjtöttem egy kis dokumentumanyagot a másnap történéseiről is. Most a híradásokból ismét egy szomorú hírt hallhatunk a magyar repüléssel kapcsolatban. Döntés született, miszerint bezárják a Ferihegy 1-es terminált. 

Másnap - MALÉV

Eltelt egy nap. A médiában ma kevesebb hírt hallottunk a volt Malév-ról. A helyzet fokozatosan rendeződik, az itt ragadt utasok lassan célba érnek. A korábbi versenytársak nagyobb géptípusokat üzemeltetnek és már menetrend sűrítésekről szólnak a hírek. Napokon, heteken belül kitöltik a keletkezett piaci űrt. Látva a reakciókat úgy érzem napról-napra csökken majd annak az esélye, hogy újra legyen nemzeti légitársaságunk. Bár ne lenne igazam!
... és a dolgozók, a repülőtér? Repülős körökben futótűzként terjedt az alábbi fotó, melyen a tegnap esti pilótacsapat látható, hazatérve Shannonból - az utolsó repülésről. A vidám csoportképekkel ellentétben ez most egy szívfacsaró pillanat.

In Memorian - MALÉV

Tegnap este még nem gondoltam, hogy a következő írásnál ki kell tennem a "Breaking News" feliratot és a nemzeti légitársaságunkról, a Malév-ról kell majd írnom.