Csengery utca 61.

A hétvégén, immár harmadik alkalommal került megrendezésre a "Budapest100 - Százéves házak ünnepe" néven futó program. Idén több mint ötven ház és közintézmény nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt, stílszerűen az év századik napjához legközelebb eső hétvégén. Aki szereti a fővárost, a régi házakat útra kelt és a lehető legtöbb épületet keresett fel. A lakók és a szervezők érdekes programokkal, előadásokkal - sok helyen étellel, itallal és térképpel fogadták a látogatókat. Meglepetten tapasztaltam, hogy milyen sok külföldi vett részt ezen a programon. Nekem sokáig úgy nézett ki, hogy nem fogok tudni részt venni, de az utolsó pillanatban mégis csatlakozhattam. Sajnos a legérdekesebbnek tűnő épületek látogatása regisztrációhoz volt kötve, így azokról lemaradtam. De nem keseredtem el, maradt még egyéb látnivaló is bőven. Mindkét nap jártam a várost és a látottakat több részletben fogom közzé tenni e blogon. A meglehetősen szürke és borongós első nap délelőttjén, az első célpontom a Csengery utca 61. szám alatt található Jellinek-ház volt.

 

Egy rendhagyó kiállítás - Klösz 100

A most következő posztban a mélybe ereszkedünk. Akik napi szinten használják a metrót, azok bizonyára felfigyeltek arra, hogy az elmúlt napokban korabeli budapesti fotók másolatai láthatók a kocsik falán. "Klösz 100" - egy rendhagyó kiállítás képei.

 

Óbuda a 2000 éves város

E poszt története még péntek reggel kezdődött. Az egyik fővárosi blog írója továbbított részemre egy levelet. Meghívót kapott szombatra, egy óbudai várostörténeti sétára, melyen egyéb irányú elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni. Az utóbbi időben én több posztot is írtam Óbudáról, ezért gondolta, hogy érdekelhet a dolog. Örömmel vettem a váratlan lehetőséget. Azonnal elküldtem a jelentkezésemet, melyre rövid időn belül meg is kaptam a visszaigazolást. Már csak az időjárást figyeltem izgatottan. Pénteken egész nap esett a hó és szombatra sem ígértek sok jót az időjósok. Sajnos bejött az előrejelzés és szakadó esőben indultam el Óbudára. A cudar időjárás miatt csak minimális fotófelszerelést vittem magammal. Elsősorban az új információk iránti vágyam vitt, kevés fotó készült - az is csak dokumentációs céllal. A találkozó délelőtt 9.50-kor volt a Zichy-kastély előtt, a Szentlélek téren.

 

Egy olimpikon nyomában

Szeretném rögtön a poszt elején tisztázni, hogy nem lettem paparazzo és a blog témája sem változott meg. Az elmúlt hetekben hallhattuk a híradásokból, hogy Kozák Danuta, kétszeres olimpiai aranyérmes kajakosunk szerződést írt alá az UTE-hez. Az előző posztban a Népszigeten működő vízi sporttelepekről, egyesületekről írtam röviden. Az UTE kajakos vízi telepe pedig Óbudán, a Tímár utcai HÉV-megállónál található. Itt is készítettem néhány fotót, egyfajta folytatásként.

Hol terem az olimpikon?

Erre a kérdésre csak kérdéssel lehet válaszolni - milyen szakágban? Pár hete, egy fagyos téli napon fotósétát tettem a Népszigeten. Aki járt már errefelé az tudja, hogy a sziget déli oldalán, az öböl felőli részen, számos kajak- és kenuszakosztály illetve vízi sporttelep működik. A teljesség igénye nélkül, Budapest Evezős Egyesület, BSE ESMA AON, KSI SE, MTK-Sportegyesület és még sorolhatnám.